Mi a boldog élet titka? Van-e egyértelmű recept a boldogságra? Ha igen, hol írják fel? Megannyi kérdés, amire a filozófia, szociológia és még ki tudja hány tudományterület keresi a válaszokat. Cikkünkben a pszichológia új eredményét mutatjuk be a témában.
Sonja Lyubomirsky a pozitív pszichológiai irányzat egyik képviselőjeként arra törekszik, hogy szigorúan tudományos alapokon nyugvó kutatásaival találja meg a boldogsághoz vezető utat, vagy – ahogy a címben is utaltunk rá – boldogság-receptet adjon.
Lyubomirsky szerint a boldogságot három tényező határozza meg:
Mindaz, amit örököltünk: 50%
Mindannyiunkban kódolva van egy boldogsági szint, amelyet a szüleinktől örököltünk. Ez a boldogságunk alapszintje, amelyhez még a nagy visszaeséseket és a nagy diadalokat követően is visszatérünk.
A körülmények: 10%
A boldogságszintünk közötti különbségeknek csak tíz százalékát magyarázzák az olyan körülményeink, mint például a gazdagság, szegénység egészség, betegség vagy a házasság. A leggazdagabb amerikaiak, akik éves szinten 10 millió dollárnál is többet keresnek, alig magasabb boldogsági szintről számolnak be, mint saját irodai alkalmazottaik (Diener és mtsai, 1985). Ha el tudjuk fogadni azt, hogy az életkörülményeink nem jelentik a boldogságtitkát, akkor sokkal jobb hatásfokkal kezdhetünk bele saját boldogságunk kiépítésébe.
Szándékos tetteink: 40%
A boldogságunkat meghatározó azon negyven százalék, ami felett hatalmunk van! Ez a negyven százaléknyi tér lehetőséget ad, hogy csökkentsük vagy növeljük a boldogsági szintünket azzal, amit teszünk vagy ahogyan gondolkodunk a mindennapokban.
Lyubomirsky kutatásai kitértek arra is, hogy a legboldogabb emberek miben mások, hogyan élnek a saját negyven százalékukkal. Eredményei szerint a boldog emberek:
- sok időt szánnak a családjukra és barátaikra: ápolják és élvezik ezeket a kapcsolatokat
- kifejezik a hálájukat, azért amijük van
- sokszor elsőként sietnek munkatársaik vagy idegenek segítségére
- optimistán tekintenek a jövőbe
- élvezik az élet gyönyöreit és igyekeznek a jelenben élni
- heti, sőt napi rendszerességgel végeznek testmozgást
- mélyen elkötelezettek az életre szóló céljaik és ambícióik mellett.
Jó tudni, hogy a legboldogabb embereknek is megvannak a maguk feszültségei, válságai, sőt tragédiái. Ilyen körülmények között ők éppen annyira kibillenhetnek az egyensúlyukból, mint bárki más. Az ő fegyverük a megpróbáltatások ellen azonban a tartás és az erő, amelyek segítségével viszont meg tudnak birkózni a kihívásokkal.
Forrás: Sonja Lyubomirski: Hogyan legyünk boldogok? (2008). Ursus libris.
Bár az élet meggyötört, talpon vagyok mégis.
– No, ugye, szépséges? – kérdezte Mrs. Kralefsky. – Nem csodálatos? Már két hete van nálam. Ugye, nem hinné? Még csak bimbó sem volt, mikor idekerült. Nem, nem, már teljesen kibomlott. De tudja, olyan beteg volt, nem hittem, hogy megmarad. Aki leszedte, gondatlanul egy csomó őszirózsával kötötte egy csokorba. Végzetes hiba volt! El se tudja képzelni, milyen kegyetlen az egész őszirózsacsalád. Nagyon durva, közönséges virágok, nagyon földhözragadt gondolkodásúak, és csak bajt okoz, aki egy ilyen előkelő virágot, mint a rózsa, közéjük köt. Mire ideért, lekonyult, és annyira elhervadt, hogy észre se vettem az őszirózsák között. Éppen szundikáltam, mikor elkezdték a társalgást. Azt hiszem, főleg a sárgák, azok mindig olyan harciasak. Persze nem értettem, mit beszélnek, de borzalmasan hangzott! Először nem tudtam elképzelni, kihez beszélnek, azt hittem, egymással veszekednek. Felkeltem az ágyból, hogy megnézzem, mi történik, és akkor fedeztem fel szegény rózsát az őszirózsák közé nyomorítva; majdnem halálra gyötörték. Kiszedtem, beraktam egy külön vázába, és adtam neki egy fél aszpirint. A rózsának aszpirint kell adni. A krizantémnak pénzdarabokat, a rózsának aszpirint, a szagos bükkönynek pálinkát, a húsosabb virágoknak, mint például a begóniafélék, egy csöpp citromlevet. Nos, miután kiemeltem az őszirózsák társaságából, és adtam neki egy kis szíverősítőt, gyorsan magához tért, és olyan hálásnak mutatkozik, láthatóan igyekszik minél tovább szép maradni, hogy meghálálja, amit tettem érte. Gyengéden nézett a rózsára, mely izzott az ezüstkehelyben.
