A székely odamegy az móchoz, aki épp birkát legeltet:
Székely: Adjék a Jóisten minden jót! Beszélhetnék-e a kutyáddal?
Móc: Kutya nem beszél.
Székely (odahajol a kutyához): Szervusz kutya, hogy megy a sorod?
Szerző: Boldogság
Óraátállítás az indiánok szerint
Amikor az óraátállítás előnyeit bizonygatják neki, az öreg indián így szólt:
„csak a fehér ember képes elhinni, Read more
Amelyik pincében..
Amelyik pincében nincsen bor az gödör.
Fiókát találtam, mit tegyek?
Mi a boldogság?
Hogy mi a boldogság? Most elmesélem,
Ha ideülsz mellém, szótlanul, szépen.
Hunyd be a szemed, ne gondolj semmire,
Figyelj a lelkednek rezdülésire.
Sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze
„…a szóval a boldogság nem a külső körülményektől függ, pajtikáim, hanem csakis a belsőtől, az emberben ott a boldogság, valahogy a lelkében, vagy mi a fenében, persze, az agyban, csak hát meg kell találni, agyműtéttel persze nem lehet, inkább meditálással, gondolkozással, meg szeretéssel, hasonlókkal…”
„Érdekes, hogy a fiatal költők másra sem gondolnak csak a halálra, a sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze”
„…mondogatta nekem Bondy költő, hogy az igazi költészetnek sebzőnek kellene lennie, olyannak, mintha valaki egy zsilettet felejtene a zsebkendőjében, hogy amikor aztán kifújja az orrát, elvágja vele, és éppen ezért egy valamirevaló könyv nem arra való, hogy az olvasó elaludjon mellette, hanem inkább arra, hogy kiugorjon tőle az ágyból, és úgy, ahogy van, alsógatyában rohanjon szétverni az író úr pofáját”
103 éve született Bohumil Hrabal (1914. március 28 – 1997. február 3.) cseh író.
Aki leköpte Buddhát
Egy napon Buddha éppen egy fa alatt ülve tanítványaival beszélgetett, amikor egy idegen férfi közeledett feléjük. Megállt Buddha előtt, majd szó nélkül arcon köpte őt. Tanítványaiból egyből feltört a düh és a felháborodás, Buddha azonban teljes nyugalommal letörölte az arcát, majd a férfira nézett, és így szólt:
Bulámbuk
Amit most elmondok neked, az még akkor történt, amikor az erdei manók megtanították az állatokat, mindegyiket a maga mesterségére, az Erdő Angyalának parancsa szerint. A borzot gödröt ásni, a rókát egerészni, a mókust diót törni, az őzeket legelni, és a vaddisznót túrni.
Amikor már mindegyik tisztában volt a maga mesterségével, az Erdő Angyala elindult az Angyalok Tisztásáról, hogy sorra felkeresse őket, és megkérdezze: tetszik-e nekik a mesterség, amit számukra kijelölt?
Mester, mi a boldogság titka?
– Mester, mi lehet a boldogság titka?
– Ne vitatkozz idiótákkal.
– Én nem hiszem, hogy ez lenne a titok.
– Igazad van – mondta a mester…
Köszönd meg!
Köszönd meg azoknak, akik utálnak, mert ők tesznek erősebbé.
Köszönd meg azoknak, akik szeretnek, mert miattuk oly nagy a szíved.
Köszönd meg azoknak, akik elhagytak, mert megmutatták, hogy semmi sem tart örökké.
Köszönd meg azoknak, akik maradtak, mert megmutatták az igaz barátság jelentőségét.
Köszönd meg azoknak, akik újak az életedben, mert velük kerek az én világod.